cdrssjotekonykocc

Most már tudjuk, kik fognak egymással játszani az elődöntőbe kerülésért az elkövetkezendő napokban. Az utolsó napon nem történt komolyabb meglepetés.

Mark Allen - Barry Hawkins  13-12

Graeme Dott - Ali Carter  13-11

Mark Williams - Jamie Cope  13-4

Judd Trump - Martin Gould  13-6

Ronnie O'Sullivan – Shaun Murphy 13-10

A mérkőzés első szakasza után Ronnie egy stabil 4 frames előnyt tudott kialakítani, amelyet a második etapban Murphy kettőre kozmetikázott. 9-7 után folytatták tehát az este, ahol Ronnie jól kezdett s már 12-8-ra vezetett, amikor egy látszólag könnyű pirosat kihagyott, így Murphy előtt ott volt a lehetőség, amelyet ki is használt és megnyerte a frame-t. A következőben újra elhúzott a háromszoros világbajnok, hogy aztán Murphy visszahozza magát s újabb frame győzelemmel 12-10-re módosítsa az állást. Az utolsó huszonharmadik frame-ben már nem hibázott Ronnie, s több nehéz ütés után nyerte, így bejutva a negyeddöntőbe, ahol John Higgins lesz az ellenfele. Ronnie a meccs után arról beszélt, hogy túl sok ziccer kellett neki, hogy megnyerjen egy framet és sok hibát követett el. Murphy mindössze annyit mondott, hogy nem helyezte Ronniet kellően nagy nyomás alá.

John Higgins – Rory McLeod 13-7

Izzasztó mérkőzésen sikerült legyőznie Higginsnek McLeodot. Az összecsapásra első sorban a lassúság volt a jellemző, így az első szakaszban mindössze 7 framet játszottak le a nyolc helyett. A mérkőzés következő szakaszaiban McLeod próbálta tartani magát. Végül 6-5-ös Higgins vezetésnél a skót megnyerte a következő hat framet, így 12-5-re vezetett. Majd hiába nyert két framet is McLeod, John megnyerte az utolsónak számító huszadik framet, így továbbjutott a legjobb nyolc közé. A mérkőzés utáni nyilatkozatokban Higgins a küzdést emelte ki, míg McLeod első sorban a snooker sokoldalúságáról beszélt, azaz hogy a snooker nem csak a golyók egymás utáni belökéséből áll, hanem egyben egy hatalmas taktikai harc is.

Hosszabb elemzés a meccsről itt.

//A továbbiakban foglalkozunk még a másik két nyolcaddöntővel, és Stephen Hendryel is!//

Mark Allen - Barry Hawkins  13-12

Mindkét játékos 19 frame-es ütközet után készülődött a nyolcaddöntőre és mindketten valamennyivel esélyesebb ellenfelet búcsúztattak. Allen a kétszeres döntős Matthew Stevens ellen győzött a végjátékban megfordítva a már majdnem eldöntött meccset, míg Hawkins azt a Maguire-t győzte le, aki későn ébredt és hiába állt fel 6-9-ről, végül kiesett.

Allen nagy csatában győzött, de sajnálhatja az elmaradt 147-et

Ilyen előzmények után mindenki izgalmas mérkőzésben reménykedett és bizony az elején nem is kellett csalódnia senkinek, hiszen a két játékos fej-fej mellett haladt egészen 3-3-ig. Ekkor Hawkins kapcsolt magasabb sebességbe és elhúzott, négy egységnyi előnye ekkor elég soknak tűnt, hiszen 7-3 arányban vezetett. Soknak tűnt, egészen addig, amíg Allen is rá nem kapcsolt és zsinórban bevasalt hét játékot, megfordította a meccset és ekkor 10-7-nél már jóval kevesebben reménykedtek izgalmas befejezésben. "A Sólyom", Barry Hawkins azonban nem lengetett fehér zászlót, felkapaszkodott 10-9-re, ekkor azonban megint az északír percei következtek, 12-9-es előnyt gereblyézett össze, amit majdnem sikerült elszórakoznia. Hawkins ugyanis bevitt egy 80-as, egy 117-es és egy 93-as break-et és kiegyenlített.

Hawkins a születésnapján (és az enyémen) szenvedett vereséget

A feszültség ekkor volt a zeniten, ami a mérkőzés kimenetelét illeti, hiszen az utolsó frame alatt azon már nem izgulhattunk, hogy melyikük jut majd a 8 közé, azon viszont igen, hogy Allen összehozza-e a maximumot, azaz a 147-et. Nos, nem állt messze tőle, de 96-nál kapott egy kicket a feketén és ez véget vetett a próbálkozásnak, de nem vetett véget Allen menetelésének, hiszen a fiatal balkezes északír ott van a negyeddöntőben és készülhet a végső esélyes Mark J. Williams ellen.

Íme a 25. és egyben utolsó frame, ahol Allen kísérletet tett a 147 elérésére, azonban 5.45-nél elszállt az esély.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=7ifJVsIFiyI&w=640&h=390]

Graeme Dott - Ali Carter  13-11

Nehéz meccsen van túl a tavalyi döntős skót, de ő legalább még versenyben van, nem úgy mint akkori ellenfele, Neil Robertson.

A "Pocket Dynamo" 16 között lejátszott meccsét sok jelzővel illethetjük, de a "könnyű" biztos nem szerepel ezek között. Lépéselőnyre először Carter tett szert, 3-1-re ment az első négy frame után. Dott összekapta magát és fordított (3-5). Ezt követően a változatosság kedvéért megint Carter került két egységnyi előnybe (8-6). Komoly tusát követően duzzadt újra ekkorára a különbség és most megint Dott volt nyeregben (9-11), azonban még ekkor sem ért véget a meccs, hiszen Carter utolsó tartalékait mozgósítva kiegyenlített (11-11), azonban a végjátékot a skót bírta jobban, behúzta az utolsó két frame-et és megnyerte az izgalmas nyolcaddöntőt. Dott győzelmét utolsó percekig erős akaratának, céltudatos, higgadt játékának köszönheti, azonban sokat hibázott is a mérkőzés bizonyos szakaszaiban, ami arra figyelmezteti, hogy még jobban koncentrálnia kell a következő meccsen, Judd Trump ellen. "A Kapitány", vagyis Ali Carter sem érdemelt kiesést, remekül küzdött ezen a rendkívüli meccsen, három százast lökött (míg Dott egyet), azonban nem bírta úgy idegekkel a végjátékot mint ellenfele és ezért búcsúzni kényszerült.

Íme az utolsó frame, a végjáték, ahol 5.15-nél látható a kulcsmomentum. Carter szépen elbújtatta ugyan a fehéret, ám balszerencséjére a középső lyuk melletti piros pont üthető maradt. Dott ezt ki is használta, lökött egy zseniális egy fal közepet, ami után folytatása ugyan nem maradt (biztonságinak is remek lett volna a lökés, ha nem megy be), de mivel színesre következett könnyedén adhatott egy olyan snookert Carternek, ahonnan az már csak úgy tudott menekülni, hogy indulót teremtsen Dott számára, aki higgadtan letakarította az asztalt és eldöntötte a meccset.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=Fjt714kjmFU&w=640&h=390]

Mark Williams - Jamie Cope  13-4

Mark Williams már az első fordulóban bizonyította, hogy idén nem lehet más célja, mint a végső győzelem. Ryan Day elleni 10-5-ös győzelme során többször látszott rajta, hogy van még tartaléka, nem akarja kifárasztani magát és rutinos világbajnokról lévén szó, valószínűsíthetjük, hogy tudja mit csinál. Day után Jamie Cope került az útjába, Williams azonban nem ijedt meg túlzottan, minden bizonnyal megnézte ellenfele első fordulós meccsét Andrew Pagett ellen, de attól sem kellett különösebben megrémülnie, Cope ugyanis leginkább annak köszönhette továbbjutását, hogy ellenfele, a vb-debütáns Pagett látható feszültséggel és izgalommal játszott, azonban még így is megszorongatta nagyobb nevű ellenfelét. Williams ennek megfelelően Cope ellen is könnyed, de határozott játékával rukkolt elő és az angolnak nem is volt ellenszere ez ellen. A wales-i végig irányította a meccset és a végefelé berámolt két százast is, így simán ütötte ki ellenfelét és készülhet a folytatásra, ahol a szintén balkezes és szintén Mark, Allen várja majd, aki két döntő frame után bizonyára nem a legfrissebb állapotban áll majd az asztalhoz a 8 között.

Az utolsó frame, 9.40-nél dönti el a meccset Mark J.:

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=EgGUf_a_ukM&w=640&h=390]

Hiánypótlás következik, igyekszünk behozni az elmúlt napok elmaradását. A jövőben naprakészebbek leszünk, hiszen egy új szerkesztő is csatlakozott már, Hamptitus személyében, fogadja szeretettel minden kedves olvasó.

Nos, ami a top 16 eddig befejezett meccseit illeti, kezdjük a China Open bajnokának fellépésével:

Judd Trump - Martin Gould  13-6

Trump valóban egy könnyebb lépésen van túl, mint a címvédő elleni 1.fordulóban, de azért Gould ellen sem beszélhetünk egy előre lefutott meccsről. Gould stílusa sokak tetszését elnyerte, a külsőre szürkének tűnő figura valójában látványos támadó felfogású snookert játszik, nem riad meg a hosszú lökésektől és az ügyes nyesésektől, azonban természetesen ennek a hozzáállásnak a hátrányaival is meg kell küzdenie, ami az elkerülhetetlenül nagyobb számú kihagyott lökés és ellenfél számára meghagyott indulók képében jelenik meg. Mindenesetre Gould látványos játéka, amivel Fu ellen megérdemelt diadalt aratott nem volt elég az egyik végső (még talán titkos) esélyes Trump ellen. Az ifjú angol maga sem áll hadilábon a közönségszórakoztató játékkal, kedveli a látványos megoldásokat és ráadásul igen jó formában van, így végül lelépte ellenfelét. Az első 10-11 frame szoros játékot hozott, miután Gould 0-3-ról felállt és szorosan követte ellenfelét egészen 7-5-ös Trump vezetésig, amikor egy visszahelyezett feketét követően a lélektani hátrányba került és már nem is tudott visszakapaszkodni.

Itt a kulcsfontosságú frame és a visszahelyezett fekete (kb 11.30-tól), Gould nem riadt meg a lehetőségtől, de balul ütött ki az "egyfal":

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=DkE9BGfTQko&w=640&h=390]

Trump innentől kezdve magabiztosan játszott és már nem engedte ki a kezéből a győzelmet. A meccset követően megemlítette azt is, hogy képesnek tartja magát a trófea megnyerésére (ezt Gould is megerősítette), azonban Graeme Dott aligha nyilatkozna ilyen optimistán ifjú vetélytársa esélyeiről, hiszen rá vár a feladat a következő körben, hogy feltartóztassa Mr. Haircut 100-ot a csúcs felé vezető úton.