Graeme Dott - Ali Carter  13-11

Nehéz meccsen van túl a tavalyi döntős skót, de ő legalább még versenyben van, nem úgy mint akkori ellenfele, Neil Robertson.

A "Pocket Dynamo" 16 között lejátszott meccsét sok jelzővel illethetjük, de a "könnyű" biztos nem szerepel ezek között. Lépéselőnyre először Carter tett szert, 3-1-re ment az első négy frame után. Dott összekapta magát és fordított (3-5). Ezt követően a változatosság kedvéért megint Carter került két egységnyi előnybe (8-6). Komoly tusát követően duzzadt újra ekkorára a különbség és most megint Dott volt nyeregben (9-11), azonban még ekkor sem ért véget a meccs, hiszen Carter utolsó tartalékait mozgósítva kiegyenlített (11-11), azonban a végjátékot a skót bírta jobban, behúzta az utolsó két frame-et és megnyerte az izgalmas nyolcaddöntőt. Dott győzelmét utolsó percekig erős akaratának, céltudatos, higgadt játékának köszönheti, azonban sokat hibázott is a mérkőzés bizonyos szakaszaiban, ami arra figyelmezteti, hogy még jobban koncentrálnia kell a következő meccsen, Judd Trump ellen. "A Kapitány", vagyis Ali Carter sem érdemelt kiesést, remekül küzdött ezen a rendkívüli meccsen, három százast lökött (míg Dott egyet), azonban nem bírta úgy idegekkel a végjátékot mint ellenfele és ezért búcsúzni kényszerült.

Íme az utolsó frame, a végjáték, ahol 5.15-nél látható a kulcsmomentum. Carter szépen elbújtatta ugyan a fehéret, ám balszerencséjére a középső lyuk melletti piros pont üthető maradt. Dott ezt ki is használta, lökött egy zseniális egy fal közepet, ami után folytatása ugyan nem maradt (biztonságinak is remek lett volna a lökés, ha nem megy be), de mivel színesre következett könnyedén adhatott egy olyan snookert Carternek, ahonnan az már csak úgy tudott menekülni, hogy indulót teremtsen Dott számára, aki higgadtan letakarította az asztalt és eldöntötte a meccset.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=Fjt714kjmFU&w=640&h=390]