cdrssjotekonykocc

Sheffield-ben lejátszották a 11. PTC versenyt, valamint elkezdték az utolsót is, amely januárban folytatódik. Tom Ford tornát nyert, Ronnie O'Sullivan a top16-ból való kiesés lehetősége miatt aggódhat, miközben rekord is született: négy nap alatt négy 147-nek tapsolhatott a közönség.

Ding két maximumot lökött három napon belül

A 2011-es év utolsó két versenyének úgy futottunk neki, hogy benne volt a pakliban (tulajdonképpen még mindig benne van), hogy az első számú, abszolút közönségkedvenc Ronnie O'Sullivan kicsúszhat a top 16-ból a világranglistán, amivel selejtezőkre kényszerülhet a Világbajnokságig hátralévő három nagy pontszerző előtt.

Ronnie úgy döntött fotelből szurkolja ki az elitben való maradását

Ezen kívül szinte biztosra vehettük azt is, hogy a címvédő Shaun Murphy nem jut be a nagydöntőbe, ahogy a világranglista-2. Mark Williams sem. Ugyanakkor a nagydöntőért még szinte mindenki versenyben volt, hiszen két kiugró szereplés még sima bejutást ért, viszont a világranglista kritikus helyezéseiért egy, még ennél is fontosabb versenyfutás zajlott. A "főtáblás helyekre" Mark Davis és Ricky Walden pályáztak, Ronnie O'Sullivan és Stephen Lee pedig "védték" 15. és 16. helyüket. Az idézőjel annak szól, hogy O'Sullivan el sem indult egyik versenyen sem, Lee pedig takaréklángon két kört haladva a 12-esen, 10 ponttal beelőzte O'Sullivan-t, bebiztosítva helyét arra az esetre, ha a két feltörekvő egyike előreugrana.

A szintén fontos 32. helyért zajló versenyben végül Rory McLeod került ki győztesen, neki már biztosan csak egy selejtezőt kell játszania a Welsh, a China és a World Openen.

A 12. PTC (FFB Snooker Open)

A lebonyolítás kissé bonyolult volt, a két verseny közül az utolsó, 12. kezdődött előbb, de csak a nyolcaddöntő mezőnyének a kialakulásáig játszottak. Ez a verseny majd január 6-án folytatódik, a Münchenhez közeli Fürstenfeldbruck városában.

Végre Stevens is csatlakozott a 147-esek klubjához

Hogy ne csak a világranglista alakulására figyeljünk, arról Matthew Stevens és Ding Junhui gondoskodtak, akik már az első fordulóban vállaltak egy-egy 147-et. Ding-nek a harmadik, Stevens-nek az első maximuma volt ez. Közben Mark Davis a belga Hans Blackaert után a világbajnok John Higgins-t is 4-1-re verte, viszont a harmadik körben simán kikapott Joe Perry-től (4-1) - ezzel mindössze 560 pontot szerzett, így a másik PTC-n az elődöntőig kellett volna jutnia az előzéshez.
A másik top16-esélyes, Ricky Walden viszont megállíthatatlanul tört előre, Liu Song (4-3) és Gerard Greene (4-2) után Ding (4-0) sem jelentett gondot neki. Ezzel bejutott a legjobb tizenhat közé a versenyen, ahol Xiao Guodong lesz majd az ellenfele, ha pedig nyer, akkor a David Gilbert - Joe Perry meccs győztese várhatja. A további párosítások: Mike Dunn - Mark Allen; David Grace - Martin Gould; Marcus Campbell - Michael Holt; Stephen Hendry - Marco Fu; Stephen Maguire - David Gray; Kurt Maflin - Andrew Higginson. Walden számára januárban az elődöntős szereplés lenne elég ahhoz, hogy Ronnie O'Sullivan-t megelőzve beverekedje magát a 16 közé.

Waldennek két meccset kell nyernie a top16-hoz

A 11. PTC

Az utolsó verseny küzdelmeinek megkezdését követően elkezdődhetett az utolsó előtti torna is, mégpedig kísértetiesen hasonlóan: Ding maximummal. A kínai negyedik 147-ét szerezte meg, három napon belül pedig a másodikat, ami rekord, hasonlóan ahhoz az adathoz, hogy négy napon belül négy maximum született: Jamie Cope a 32 között érte el a negyediket, ami összesen már a 85. hivatalos 147 volt. Az izgalmakat persze ezúttal sem igazán a maximumok okozták, hanem a Mark Davis, Ricky Walden duó szereplése. Davis a nyolcaddöntőben 4-0-ra alázta Stephen Maguire-t, tehát már csak egyetlen győzelemre volt szüksége, hogy megelőzze a "Rakétát". Ez a győzelem azonban nem következett be, Anthony Hamilton ugyanis megfordította negyeddöntőbeli meccsüket és 4-3-ra nyert.

Tom Ford nyerte a tornát, mégis mellékszereplő maradt

Walden ugyancsak a nyolc között vérzett el, őt Dott ejtette ki egy sima 4-1-gyel. A mezőnyben ezzel Dott maradt a legnagyobb esélyes, de a korábban Judd Trump-ot is simán verő Tom Ford őt is elintézte (4-0), sőt a döntőben, azon belül is döntő frame-ben Martin Gould ellen is diadalmaskodott, ezzel a tavalyi 3. PTC után ismét tornát nyert, Gould pedig bebetonozta magát a 16 közé, egész pontosan a 12. helyre.
Mark Davis 240 ponttal maradt le a hőn áhított helyről, Ricky Walden hátránya pedig 1050 pont, így egy elődöntős vereségért kapható 1280 ponttal a 15. helyig is előre ugorhatna, Ronnie O'Sullivan-nek tehát van miért izgulnia januárban - vagyis lenne, de nem úgy néz ki, mintha akár csak fele annyira izgatná őt a dolog, mint rajongóit.

Végezetül Ding karrierjének negyedik 147-e:

[youtube https://www.youtube.com/watch?v=2-6OmLNL2wo?fs=1&feature=oembed&w=480&h=270]

Elérkezett az idő, hogy nyissunk egy kicsit az amatőr és a hazai snookerélet felé. Erre kevés jobb alkalom kínálkozik, mint a hétvégi amatőr verseny a Rex Williams-ben.

A verseny szombaton és vasárnap (dec. 17-18) zajlik, bővebb információ és nevezés az rwsnooker@gmail.com címen.

Akinek van kedve snookerezni egyet, kipróbálni magát (amatőr) versenykörülmények között, illetve aki szívesen eljönne egy hangulatos helyen értékelni az idei snooker-év eseményeit, az bátran vegye az irányt a Rex Williams-be szombaton.
Szerkesztőségünk (én) biztosan teljes létszámban ott lesz, úgyhogy aki a bloggal kapcsolatban szeretne beolvasni kritizálni kérdezni dicsérni, az ott, személyesen megteheti:)

A "Pisztoly", azaz az északír Mark Allen óriásit küzdött, végül mégis kevésnek bizonyult Judd Trump-pal szemben, aki 10-8-ra nyerte a döntőt és az Egyesült Királyság bajnoka lett 2011-ben.

A döntő előtt Trump egy nagyon feszült, kemény meccset nyert az ausztrál Neil Robertson ellen, míg Mark Allen az outsidernek számító Ricky Walden-t győzte le, szintén izgalmas mérkőzésen. A finálé előtt a levegőben lógott egy nagy különbségű, sima Trump-győzelem, ám szerencsére izgalmas, kiváló színvonalú találkozót láthattunk, amelyből az utolsó erőtartalékait mozgósító angol ász került ki győztesen.

Trump, Kupa, Allen

Az első frame azonban még a sima meccstől való félelmeinket látszott beigazolni, Allen nagyon idegesen kezdett, Trump számára pedig még egy kisebb hiba is belefért, magabiztosan húzta be a nyitó menetet. Ettől kezdve mintha kicserélődtek volna a szerepek, Trump behúzta a kéziféket, Allen pedig az első szünetig hátralévő mindhárom frame-et megnyerte, így meglepetésre előnnyel vonulhatott a negyedórás pihenőre.

A szünet alatt Trump-nak egy kis twitteres helyzetjelentésre is futotta, valamint rendezhette gondolatait és alaposan megerősödve ugrott neki a folytatásnak, nem úgy az északír, aki váratlan hibákkal ajándékozott frame-eket ellenfelének, aki a délutáni szakasz zárásáig mind a négy lehetséges pontot megszerezte, amivel 5-3-ra fordított.
Akinek itt újra felerősödtek az egyhangú meccstől való félelmei, annak a folytatásban csak tovább romlott a hangulata, hiszen az angol este ott folytatta, ahol délután abbahagyta, újabb három frame megnyerésével már hetet húzott zsinórban és 8-3-ra vezetett, míg Allen játéka egyre inkább szétesett.

Hogy maradt még töltény a Pisztolyban, azt a 12. menet bizonyította, Allen 139-et break-elt, ami nem csak a szépítésre volt jó, hanem láthatóan újra felcsillantotta előtte a reményt, hogy lehet még keresnivalója. Újabb rövid szünet következett, majd ismét egy Allen-százas (129), ami már Trump-ot is elbizonytalaníthatta, 8-5-nél már számolhatott a gondolattal, hogy úgy fog járni, mint a tavalyi döntőben Mark J. Williams, aki 9-5-ről bukott el John Higgins-szel szemben. A párhuzamot erősítette, hogy előbb Allen hibázott és Trump itt is 9-5-re alakította az állást, majd ismét egy elképesztő Allen-százassal már 9-6 állt az eredményjelzőn.

Trump egy mázlis lökéssel igen nagy lehetőséghez jutott, hogy pontot tegyen a drámai meccs végére, de bizonytalannak tűnt, majd el is rontott egy elég egyszerű pirosat, amivel Allen tovább csökkentette a különbséget. 9-7-nél ismét az angol indult meg, de ismét súlyos hibát vétett, Allen pedig minden idegszálával koncentrálva egyetlen frame-re csökkentette a kettejük közt lévő különbséget. Trump a korábbiakhoz képest látványosan kiesett a ritmusából, míg Allen ezzel fordítottan arányosan lett egyre magabiztosabb. Végül immár annyira magabiztos lett, hogy a 18. frame-ben bevállalt egy hosszú pirosat, ami az ívekről olyan pozícióba gurult, ahol Trump lecsaphatott rá. Ő pedig ezúttal élt is a lehetőséggel, 91-es break-et lökött, amivel megnyerte a meccset és a tornát. Harmadik idei pontszerző döntője közül a második győzelmét aratta, 2011 utolsó nagy tornáját nyerte meg, amivel bevéste a sportág történelmébe: ez Judd Trump éve volt! Ettől természetesen még biztosan lesznek sikeresebb évei is, de ez volt az az esztendő, amikor berobbant a köztudatba a mezőny túlnyomó részétől különböző stílusával és személyiségével, valamint meghonosította azt a játékot, amit ő maga "naughty snooker"-nek nevezett el.

A tegnapi vesztes, Mark Allen is remélhetőleg hosszútávon nyer majd az elmúlt héten mutatott játékából, hiszen annyi várakozás után végre odaért egy nagy döntőbe, ahol ugyan alulmaradt, de ennek ellenére kijelenthetjük, hogy átlépte a saját árnyékát és ebből a megfelelő következtetések levonása mellett igen sokat profitálhat a jövőben.

A UK legjei:

- legmagasabb break: 144, Stephen Maguire, John Higgins ellen a nyolcaddöntőben

- legkellemesebb meglepetés: Ricky Walden, aki mellett Mark Allen volt a másik jelölt, végül azért esett Walden-re a választás, mert tőle jóval kiugróbb eredmény a UK elődöntője az eddigi szereplése alapján, mint Allen-től a döntő

- legnagyobb csalódás: Mark Williams, aki a pontszerzőkön való sorozatos jó szereplés után most Joe Jogia ellen még továbbverekedte magát valahogy, de Ricky Walden simán elintézte a második körben, ezzel Selby-t egy hajszállal "megelőzve" a wales-i a UK legnagyobb csalódása

- legjobb meccs: a döntő, de mellette Trump O'Sullivan, vagy Robertson elleni derbijét is felsorolnám, hiszen mind remek meccs volt

- leggyengébb meccs: Ali Carter - Robert Milkins az első körből, sok hiba, lassú játék, gyenge színvonal

A UK Tippverseny

Lezárult a Rex Williams Snooker és a Jótékony Kocc közös tippversenye is, ahol ugyancsak drámai végjátéknak lehettünk tanúi. A végig vezető Chiny és a parádés hajrát bemutató Tharqa között csak az utolsó mérkőzéssel dőlt el a párharc, ahol Tharqa, telitalálatának köszönhetően három ponttal átvette a vezetést és elhódította a (képzeletbeli) UK trófeánkat. Az első helyért járó díjat - amelyet ezúton is nagyon szépen köszönünk a Rex Williams Klubnak - azonban sajnos nem tudja átvenni (egy hónapig minden nap egy óra ingyenes játéklehetőség), így csak a dicsőséggel gazdagszik, valamint a szezon végéig tartó összetett tippversenyünkön a UK-ért járó ranglistapontokkal, míg a snookerezés lehetősége Chiny-re száll át, ami mindenképp igazságos, ha tekintetbe vesszük, hogy az első meccstől az utolsóig vezette a tabellát, neki volt a legtöbb telitalálata és nüanszokon múlt, hogy végül nem tudott nyerni.

Mindkettejüknek, valamint a tippverseny összes többi résztvevőjének (magamat kivéve...) szívből gratulálok és köszönöm a részvételt, legközelebb januárban, a Masters-en lesz lehetőség jóslatokba bocsátkozni.

Végeredmény:

1. Tharqa (185)
2. Chiny (182)
3. zso (152)
4. razs (151)
5. Plzen147  (124)
6. paszuy (105)*
7. Németh Árpád (100)*
8. Szarka01 (91)
9. heinrich (70)*
10. Losonczy Ferenc (69)*
11. ronnie (67)*
12. edemRulez (39)*
13. Kurucz911 (30)*
14. mikiller (20)*
15. Kistomy (17)*

*nem minden meccsre érkezett tipp

Az elődöntő majdnem teljes hosszában:

[youtube https://www.youtube.com/watch?v=PTLthTsgFk4?fs=1&feature=oembed&w=480&h=270]

A pénteki Trump - Robertson elődöntő némiképp elhomályosította a legjobb négy között lejátszott másik meccset, ám szerencsére Mark Allen és Ricky Walden is egy színvonalas, fordulatos csatát vívtak, melynek végén a "Pisztoly" becenévre hallgató északír jutott a döntőbe.

Az elődöntő előtt Mark Allen papíron jóval könnyebb ágon lépkedett előre, Adrian Gunnell, Ali Carter és Marco Fu voltak az ellenfelei, akik közül egyik játékos sem tartozik jelenleg a snooker szűk értelemben vett elitjébe, bár negyeddöntőbeli vetélytársa, Marco Fu kétségtelenül alaposan megizzasztotta, ám legyőzni nem tudta. A világranglistán 21. Ricky Walden ezzel szemben csak top16-os játékosokkal került szembe: Stephen Lee, Mark Williams és Shaun Murphy is kapituláltak ellene a négy közé vezető útján.

Mark Allen eddig még sosem játszott döntőt nagy pontszerzőn, pedig kiemelkedő tehetségű játékosról van szó, megjárta a világranglista 10. helyét is, jelenleg a 12., rajta kívül egyedül Martin Gould nem nyert még nagy pontszerzőt az első 16 között. Még tegnapi ellenfele, Ricky Walden is büszkélkedhet egy győzelemmel a 2008-as Shanghai Masters-ről.

Visszatérve a meccsre, Mark Allen nyerte a szoros első frame-et, amire Walden egy 124-es break-kel válaszolt és egyenlített. Ez azonban nem zökkentette ki az északírt, A következő két menetet behúzva előnnyel mehetett a rövid pihenőre, Walden-nek pedig gondolkoznia kellett, hogyan tud kimászni ebből a csávából. 
A folytatásra fel is szívta magát az angol, ugyanis határozottan és pontosan játszva gyakorlatilag az első szakasz hátralévő részére a székébe szögezte Allen-t, 4-0-ra hozta le a délutáni session hátralévő részét, így 5-3-as előnyt szerzett magának estére. Így már Allen volt az, akinek törnie kellett a fejét, de ő sem bizonyult eredménytelennek ebben a műveletben.

Mark "The Pistol" Allen

Az esti szakasz elején ugyanis ismét a "Pisztoly" tüzelt. Villámgyorsan kiegyenlített, majd 5-5-nél végignézhette, amint ellenfele az ölébe hullott esélyt egy könnyű barna ívre lökésével kihagyja, így újabb két frame került a neve mellé és 7-5-tel mentek az esti szakasz rövid szünetére. 
Ezt követően Walden szépíteni tudott, de rögtön ismét kettőre nőtt a különbség, 8-6-nál. A 15. frame már esélyt adott Allen-nek a befejezésre, de 54 pont begyűjtése után hibázott, Walden pedig a nagy nyomás alatt is kitűnően játszva 65-ös break-kel szépített. Döntő frame-et azonban sajnos nem láthattunk, a 16. menet elején ugyanis Walden hibája lehetőséget adott Allen-nek, aki pontosan tüzelt és egy 70-es break végén begyűjtötte a régóta áhított győzelmet, ugyanis nem csak, hogy soha nem nyert pontszerzőt, de még csak döntőbe sem jutott máig.

Ricky Walden

Ricky Walden-ről már korábban elmondtuk, ha így játszik, a top16-ban a helye, ezek után csak reménykedhetünk, hogy menni fog neki, nagyon jó kis játékos és szimpatikus figura, aki szerintem sokakkal kedveltette meg magát most és aki régóta vár a kiugró sikerek mellett a tartós jó szereplésre. Huszonkilenc évesen egyáltalán nincs még elkésve, legközelebb a két PTC mellett majd a februári German Masters-en bizonyíthat.

Allen következő ellenfele pedig az a Judd Trump lesz majd, aki az északírrel ellentétben a naptári évben harmadjára játszik majd nagy döntőben, az eddigi kettőből (China Open, Világbajnokság) egyet (China) megnyert. Allen jól és összeszedetten játszott, nem azt kell néznünk, hogy egy Gunnell, Carter, Fu, Walden soron keresztül vezetett az útja a döntőbe, hanem azt, hogy Fu például Mark Selby-t, Walden pedig Mark Williams-et és Shaun Murphy-t ejtette ki előtte, ráadásul Fu és Walden is abszolút top16-os formában voltak, sosem volt még ekkora fegyvertény ennek a két játékosnak a legyőzése, mint most.

Allen esélyei ennek ellenére igen soványak. Judd Trump keresztül viharzott az utóbbi hetek, hónapok legjobban játszó két játékosán, Ronnie O'Sullivan-en és Neil Robertson-on, legyőzte azt a Stephen Maguire-t, aki John Higgins-et állította meg korábban, egyszóval ha most elképzelünk egy rangsort a pillanatnyilag legjobban játszó versenyzőkről, akkor annak élén minden kétséget kizáróan Trump áll, míg Allen-t - iménti érdemei ellenére - a legnagyobb jóindulattal is csak Robertson és O'Sullivan mögé sorolhatjuk. Az az egy biztos, hogy neki élete játékát kell nyújtania, de mellette még abban is reménykednie kell, hogy Trump meg fog inogni, gyengébb formát és kevesebb mentális erőt fog mutatni, mint az elődöntőben. Amiben semleges nézőként reménykedhetünk, az egy szoros és színvonalas meccs.

A döntő első szakasza 15 órakor kezdődik, a második pedig 21 órakor. A közvetítés oly módon történik, hogy 19 órától összefoglalót láthatunk az Eurosporton, majd 21-től élőben követhetjük a döntőt.
A brit Eurosport2 közvetíti élőben az első szakaszt is, úgyhogy stream-ügyben őket kell keresnünk, vagy a megszokott sportlemon.tv-t.

A tippverseny sem dőlt még el, Chiny és Tharqa küzdenek majd meg az első helyért, utóbbinak azonban telitalálat kell a győzelemhez!

Jöhetnek a tippek a döntőre! Sok szerencsét!