Tegnap kialakult az elődöntők mezőnye, három sima összecsapás mellett egy szoros meccset játszottak a negyeddöntőben. A jelenlegi mezőny két legjobb formában lévő játékosa, Judd Trump és Neil Robertson a felső ágon játszanak a döntőért, a másik elődöntőn pedig a torna meglepetése, Ricky Walden és a tavalyi is elődöntős Mark Allen ütköznek meg.
Az Ásznak twitterre is futja az idejéből
Stephen Maguire a majd' tucatnyi világbajnoki címmel rendelkező két honfitársa kiejtése után akár képesnek is tűnhetett, hogy búcsúztassa a torna egyik fő esélyesévé előlépő Judd Trump-ot a negyeddöntőben, ám végül nem így történt. Maggi játékának romlása mellett ehhez kellett egy egészen lehengerlő Judd Trump is, aki az első frame elvesztése után hármat nyert zsinórban, így előnnyel ment szünetre, ahol még arra is volt ideje és energiája, hogy twitteren megossza rajongóival: nem megy neki, úgy érzi mintha valaki más kezét használná. Nos, lehet, hogy megtaláltuk Jimmy White rég elveszettnek hitt bal kezét, mert a szünet után két 106-os breakkel 5-1-re módosította az állást, majd a foggal-körömmel 5-3-ra kapaszkodó skótot végképp padlóra küldte egy 120-assal.
Maguire jól küzdött, de Trump ellen kevés volt
Maga Trump is elismerte a meccs után, hogy rosszul kezdett és Maguire hibái kellettek ahhoz, hogy az önbizalmát összegyűjtse. Akárhogy is nézzük, sikerült, hiszen elsőként lökött három százast egy meccsen és egy nehéz ellenfelet győzött le, gyakorlatilag egész simán. Ha viszont Maguire a nehéz ellenfél, akkor a most következő Robertson a "főellenség" kategóriájába tartozik.
Robertson Ding ellen is simán nyert
A kínai Ding Junhui két egészen érdekes meccsen jutott be a nyolc közé, persze két meccs megnyeréséhez 12 nyert frame kell, amennyit már nehéz a szerencse számlájára írni. Ettől függetlenül Ding játéka egyáltalán nem volt meggyőző, hiányzott belőle a korábban megszokott határozottság. Ezzel szemben Neil Robertson eddig egészen meggyőzően jutott túl ellenfelein, Mark Allen mellett ő volt az a nyolc között, akire rosszindulattal se mondhattuk, hogy szoros meccset játszott volna az elmúlt két fordulóban.
Robbo gondolkozik
Ez viszont szorosnak indult, kétszer is Ding került előnybe, de Robertson először egy 101-es breakkel egyenlített, másodszor a meccsre sokkal inkább jellemző szoros frame-ek egyikében sikerült egalizálnia, így 2-2-vel mentek a szünetre. A folytatás is feszült volt, de Robertson-nak sikerült uralnia a helyzetet, megnyerte a következő két frame-et és 4-2-nél Ding-en látszott, hogy már feladta. 6-2 lett így a vége, tehát ez se lett szoros, úgyhogy várhatjuk mire lesz képes az ausztrál az elődöntőben Judd Trump ellen.
Ez a párosítás akár előrehozott döntőnek is tekinthető, bár természetesen akármi előfordulhat, az valószínűtlennek tűnik, hogy az innen továbbjutó játékos ne győzné le a hamarosan említésre kerülő másik két spíler egyikét.
Walden újabb világbajnoktól szabadította meg a mezőnyt
Ricky Walden a torna egyik kellemes meglepetése, Stephen Lee-t és Mark Williams-t is búcsúztatta, a nyolc között pedig Shaun Murphy került az útjába. Murphy, a két fent említetthez hasonlóan nem játszik élete formájában és ezt ezúttal is sikerült bizonyítania. Hasonlított a meccs a Robertson - Ding negyeddöntőre, itt is 2-2-vel vonultak pihenni, ám a szünet után megmutatkozott a különbség a két játékos aktuális formája között. Murphy-nek egy elég össze-vissza játékot sikerült bemutatnia, elgondolkozhat rajta, hogy mi volt a nagyobb baj: az, hogy nem mentek a hosszú belökések, vagy az, hogy ennek ellenére erőltette őket? Türelmetlen és összeszedetlen játékát Walden szigorúan büntette, ő pont annyit vállalt, amennyit kellett és ez ezúttal is elég volt ahhoz, hogy esélyesebb ellenfelét kiüsse.
Walden Allen-re készülhet
Három szépen megkomponált győzelem után tehát Ricky Walden is ott van az elődöntőben. Várjunk még vele a szezon végéig, de ha így folytatja tényleg kiérdemelhet egy helyet a legjobb 16 között, vannak ott most páran, akiknek már lejárt az idejük az elitben.
Marco Fu hatalmasat küzdött, de a Pisztoly ellen kevés volt
A nap utolsóként véget érő meccsén két játékos küzdött meg heroikus csatában az utolsó kiadó helyért a négy között. Mint Mark Allen meccseinek többsége, ez is jó hangulatban telt, bár a végére kétségtelenül feszültebb lett a légkör. Szünetre a változatosság kedvéért 2-2-vel vonultak, bár Allen két maratoni frame után még 2-0-ra vezetett. A folytatásban is maradt a nap során már megismert forgatókönyv, egyikük (Allen) 4-2-re elhúzott. Még az ötödik frame-ben egy visszaállított fekete is borzolta a kedélyeket, Marco Fu majdnem lehetetlen hátrányból hozta vissza a frame-et, hogy aztán a visszaállított feketét hosszas küzdelem után Allen hosszú a hosszú falról bebombázza.
Allen a Barbican tetőszerkezetén kér számon egy sikertelen bontást a döntő frame-ben
Ezek a történések sem vették azonban el a hongkongi kedvét, aki óriásit küzdve 5-4-re fordított, magához ragadva ezzel az oly fontos lélektani előnyt is. Élni azonban nem tudott vele, mert Allen - bár látszott rajta, hogy iszonyatosan feszült és izgul - olyan játékot húzott elő, amely ellen nagyon keveseknek lenne esélyük felvenni a harcot. Az északír "Pisztoly" bevitte az utolsó fordulatot is a meccsbe és 6-5-re győzött, a tavalyi év után ismét bejutva az elődöntőbe. Tavaly a későbbi győztes John Higgins búcsúztatta, idén viszont Ricky Walden-nel kell majd megküzdenie élete első nagy pontszerző döntőjéért. Érdekes meccs lesz az egyszer biztos.
Tippversenyünk állása továbbra is szoros:
Az élen Chiny és Tharqa verseng, utóbbi előnye, hogy jelöltje a végső győzelemre még (Robertson) versenyben van, 30 potenciális pontot hordozva magában.
Utolsó kommentek