John Higgins - Judd Trump 18-15
Hamptitus kollegának igaza lett, az utolsó szakaszt hátrányból kezdő Trump elfáradt a hajrában és végül elbukott a siker kapujában, de a következő években kétségtelenül sokat fogunk hallani róla.
A thriller záró szakasza
A mérkőzés utolsó szakasza Higgins vezetésével kezdődött, a vasárnap majdnem végig előnyben lévő Trump ugyanis a hétfő délutáni utolsó négy frame-et elbukta, így 12-9-es előnyről 13-12-es hátrányba került. Ekkor már azok is sejtették, hogy a skót újabb trófeával tér haza a Crucible Színházból, akik eddig töretlenül bíztak Trump sikerében. Az angol azonban egyáltalán nem adta fel, és 14-14-re sikerült is kiegyenlítenie. A színvonal a délutánihoz képest megint egy kicsit visszaesett.
A 29.frame-nél, 14-14-es állásnál mindkét fél és a nézők is érezték, ez a menet kulcsfontosságú lesz a mérkőzés kimenetele szempontjából. Ha Trump újra át tudja venni a vezetést, nála lesz a lélektani előny, viszont ha Higgins kerül három frame-re a győzelemtől, akkor már aligha lehet megakadályozni abban, hogy megnyerje a meccset. Trump 51-es breaket szedett össze remek játékkal, azonban elképesztő balszerencse sújtotta, hiába bontott ügyesen egy pirosról, a fekete elé becsorgott egy másik piros, így semmilyen szín nem maradt lökhető. Gyenge safety után Higgins 44 pontig jutott, de ő is hibázott egy hosszabbítós piroson, majd megint Trump következett, de ő sem bírta a feszültséget és kihagyott egy feketét. Ezután már nem volt pardon, Higgins nyerte a párbajt és 15-14-es előnybe került.
Higgins tovább növelte előnyét, a 30.frame-ben Trump ezúttal szerencsésen juttatott a zsebbe egy pirosat, de utána egyszerű feketét hibázott, majd vakmerő támadása végén a frame hajrájában egy hosszú barnát is elhibázott, így Higgins két frame-re került a világbajnoki címtől. Trump ezt követően szépített, majd megint Higgins húzott be egyet nem kis izgalmak között. Ezzel 17-15 és következett a 33. frame.
15-17-nél Trump nagyon sokadik alkalommal megint megindult, 60 pontot begyűjtött, majd kihagyott egy rózsaszínt, ami után Higgins előtt hevert az asztal. Higginsnek jól takarított, a végén azonban snookerre is szüksége volt. Ennek ellenére lelökte a kéket, majd beragasztotta fehéret a fekete mögé, míg a rózsát az alsó falra tempózta. Trump hibázott, a fehér a rózsa érintése nélkül felcsorgott a fekete mellé, ahonnan megint az angolnak kellett löknie. Biztonsági lökése messze nem volt ugyan tökéletes, de olybá tűnt, Higginsnek nem lesz esélye támadni. A skót azonban másképp gondolta, durrantott egy elképesztő egy fal közepet a rózsával, majd a félhosszú feketét is bevágta, így negyedjére is elhódította a világbajnoki trófeát.
A rutin győzelme
John Higgins kétségkívül megérdemelten nyerte meg ezt a mérkőzést, ha vasárnap nem is, de hétfőn remekül játszott, pontosan tisztában volt vele, hogy mit kell játszania, ez pedig nem volt más, mint a saját játéka. Trump látványos támadó stílusa nem vitte bele meggondolatlan megoldásokba, remekül adott snookereket és remekül is menekült snookerekből, pontossága az előző naphoz képest nagyot fejlődött és érződött rajta az a rutin és tapasztalat, amit majd' 20 éves profi karrierje adott neki.
Kissé ellentmondásos, hogy éppen ezután a Világbajnokság után veszíti majd el helyét a világranglista élén, hiszen épp most van az a pillanat, amikor senki más nem lehetne jogosabban azon a poszton, ami papíron a világ legjobbját illeti meg (ez természetesen nem jelenti azt, hogy a következő éllovas, Mark Williams érdemtelenül van ott, ahol). Azonban a világranglista valójában nem sokat jelent, Higgins tegnap bebizonyította, hogy jelenleg ő a snooker legjobbja.
Ez a döntő egy tipikus párharc volt egy fiatal és egy idősebb, egy forrófejű és egy hidegvérű, egy rutinos vén róka és egy újonc között. Korszakok váltását szokta jelezni egy-egy ilyen küzdelem, amikor összecsap a régi és az új. És a forgatókönyv általában azt írja, hogy a régi elbukik és megkezdi tündöklését az új. Ezt a forgatókönyvet ezúttal átírta John Higgins, hatalmasat küzdött, egy zseniális tehetségű ellenféllel szemben, aki a legkisebb sanszot is megragadva támadott, nem hagyta nyugodni, rendesen megszorongatta, de azzal (egyelőre) nem tudott mit kezdeni, hogy ennek a skót embernek a kisujjában van a snooker nevű sport, ezernyi átélt csata után pontosan tudta, hogy mikor mit kell tennie és győztesen került ki ebből az emlékezetes küzdelemből. Ma van 13 éve, hogy Higgins először a magasba emelhette a trófeát a Crucible-ben, miután Ken Doherty-t legyőzte. Soha senki a modern érában ennyi idő után nem tudott újra Világbajnokságot nyerni (az egész 20.századot beleszámítva is egyedül Joe Davis volt rá képes).
A mai vesztes, Judd Trump, valójában az idei év nagy győztese. A China Open selejtezője óta 11 meccset nyert meg, legyőzte Fu-t, Ebdont, Murphy-t, Selby-t, Robertsont, Dottot, Dinget, elkápráztatta a világot közönségszórakoztató megoldásaival és látványos támadó stílusával. És ebből a stílusból nem engedett, akkor sem, mikor végül a vereség küszöbére került, megalkuvás nélkül támadott, vagy amikor mégsem, azt láthatóan bánta később. Van még miben fejlődnie, a biztonsági játéka még messze nem tökéletes, de az érzéke adott hozzá, hogy ebben is nagyon fejlődjön. Rengeteg szurkolók, támogatót szerzett, sokak szerint ő érdemelte volna meg inkább ezt a győzelmet, de becsületes, kemény harcban ezúttal legyőzetett. Mostantól kezdve pedig nincs más dolga, mint feldolgozni ezt a vereséget és azt a tudatot, hogy képességei adottak ahhoz, hogy még sok-sok alkalommal eljusson a Világbajnokság döntőjéig.
Utórezgések
Higgins nyilatkozatában elmondta, novemberben még kinevette volna azt, aki azt mondja neki, hogy 2011-ben VB-t nyer, most viszont már Stephen Hendry rekordját tűzte ki célul. Sportszerűen nyilatkozott ellenfeléről, dícsérte pontosságát és játékstílusák, valamint azt jósolta, Trump többször is világbajnok lesz majd, képességei legalábbis adottak hozzá.
Trump elismerte, hiába nyújtotta a legjobbját a döntő alatt, az nem volt elég, de ennek ellenére élvezte a játékot. A közönséget szeretné szórakoztatni, nem akarta feladni a játékát, úgy érezte, mindent be fog lökni, amit csak megpróbál. Majd hozzátette, szeretné népszerűsíteni a fiatalok körében a snookert, hiszen valaha kisgyerekként felnézett Ronnie O'Sullivan-re és most szeretné, ha rá is felnézne a fiatalabb generáció.
A meccs végén megható pillanatok következtek, ugyanis először fordult elő, hogy a nemrégiben elhunyt idősebbik John Higgins nem ünnepelhet együtt fiával és annak családjával. Rá is emlékezett nem csak a család, de az összes többi szurkoló is, akik felállva tapsoltak a snooker élő legendájának.
Így ért tehát véget a 74. Snooker Világbajnokság, amelyre - úgy gondolom - nagyon sokáig emlékezni fogunk mi, rajongók.
(később videókkal és szezonzáró összefoglalással is jelentkezünk)
Utolsó kommentek