cdrssjotekonykocc

Jelenleg is zajlik a Players Tour Championship (PTC) második versenye az angliai Gloucesterben, ennek kapcsán megragadjuk az alkalmat, hogy megnézzük, hogy is néz ki ez a nagyszabású versenysorozat.

Lebonyolítás

A PTC esetében nem egyetlen tornáról van szó, hanem egy egész szezont felölelő sorozatról, amelyre nem csak a profi versenyzők kapnak meghívást, hanem amatőrök is nevezhetnek (100 angol font kicsengetését követően). Az első esemény június 18-tól 22-ig tartott (Ronnie O'Sullivan nyerte, ahogy korábban beszámoltunk róla), ezt további 11 verseny követi, majd az ezeken legjobban szereplő versenyzők részvételével lebonyolítják a sorozat döntőjét, amelyre majd 2012. március 14-28 között kerül sor.

Az egyes részversenyek selejtezőkkel kezdődnek, 102 induló részvételével, majd a továbbjutókhoz csatlakoznak a magasabban rangsorolt játékosok és kialakul a 128 fős mezőny, amit az egyszerűség kedvéért 8 szakaszra bontanak szét és egyenes kieséses rendszerben haladnak tovább. A győztes 10ezer fonttal lesz gazdagabb, a nagy döntő győztese pedig 60ezerrel. A rengeteg meccs miatt nagy a pörgés, sok asztalon megy a játék (minden meccs négy nyert frame-ig tart) és az egyes részversenyek nem tartanak tovább öt napnál. A 12 verseny után a 24 legjobban teljesítő játékos kerül be a döntőbe.

A 12 esemény szerte Európában zajlik, jelenleg tíz helyszínt hoztak nyilvánosságra, melyek közül hat angliai (négy Sheffield, két Gloucester), egy német (Fürth), egy lengyel (Varsó), egy ír (Killarney) és egy belga (Antwerpen) város kapott helyet az idei naptárban. A Fürth-ben rendezendő verseny egyébként a Paul Hunter Classic elnevezést kapta.

A PTC ebben a formában a tavalyi szezonban került először megrendezésre, a végső győztes Shaun Murphy lett, aki Martin Gouldot verte a döntőben 4-0-ra.

A jelenleg zajló tornáról részletes beszámolóval jelentkezünk hamarosan, érdemes live streaming után nézni, sok meccset közvetítenek!

Az elmúlt héten lezajlottak az idény második pontszerző tornájának selejtezői. A wild card forduló még hátra van, tehát a főtábla mezőnye még hiányos. Most az érdekfeszítőbb selejtezőkre, valamint a torna történelmére is visszapillantunk.

Egykor...

Kínában profi snooker tornát először az 1997-es évben rendeztek, China International néven, melyet Steve Davis nyert meg, a döntőben Jimmy White-ot 7-4-re legyőzve. A sportág népszerűségének ugyancsak jót tett, hogy rögtön egy 147-et is láthattak a nézők a thai James Wattana révén a negyeddöntőben. Davis a győzelméért ekkor 10ezer fontot vághatott zsebre. A kínaiak rajongása a snooker iránt pedig egyre fokozódott, mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy a következő évben már pontszerző versenyként rendezték meg a China Internationalt, s azóta már egy újabb kínai pontszerző is bekerült a naptárba, mégpedig a Shanghai Masters.

Shanghaiban először 2007-ben került sor a tornára, amely -némi meglepetésre- wales-i házidöntőt hozott, ahol Dominic Dale 10-6-ra legyőzte Ryan Day-t. A következő esztendőben szintén komoly meglepetés született. Noha Ronnie O'Sullivan döntőbe jutása valószínűleg nem sokakat döbbentett meg, az viszont már annál inkább, hogy a fináléban ellenfele Ricky Walden szoros meccsen legyőzte a Rakétát, ezzel mai napig egyetlen pontszerző trófeáját begyűjtve. 2009-ben a torna negyeddöntőjéig reménykedhetett a nézősereg, hogy ezúttal kínai házidöntőt rendeznek, hiszen még Liang Wenbo és Ding Junhui is versenyben volt a 8 között. Azonban amíg Liang a címvédő Waldent búcsúztatva a négy közé menetelt, Dinget megállította az előző évi fináléban vesztes O'Sullivan, így a hazai nézők álma meghiúsult. Vigaszt jelentett viszont, hogy Liang az elődöntőben Shaun Murphy-t is megverte, így már "csak" Ronnie O'Sullivan állt közte és a trófea között. Az angol azonban túl kemény diónak bizonyult, Liangnak be kellett érnie a 2.hellyel. A tavalyi verseny győztese, ezzel az idei címvédő Ali Carter, aki a skót Jamie Burnettet múlta felül 10-7 arányban.

Ha csak az eddigi Shanghai Masters döntőket megnézzük, könnyen észrevehető, hogy egyik sem a papírformának megfelelő párosításokat hozott: Dale, Day, Walden, Liang és Burnett sem azok a figurák akiket egy pontszerző döntőjébe várna az ember. Idén is van rá esély, hogy valamelyik "outsider" versenyző odaérjen, hiszen még mindig a szezon elején vagyunk, sok nagyágyú nem lendült még igazán formába, ettől pedig sok másodvonalbeli játékos vérszemet kaphat és borsot törhet a világbajnokok orra alá.

...és most

Ami az idei selejtezőket illeti, a negyedik (utolsó) körben beszálló friss Australian Open-győztes Bingham simán vette az akadályt Tom Ford ellen (5-1), az ugyancsak nagy meglepetéseket okozó Selt viszont elbukott a 4. körben, Martin Gould verte 5-2-re. A 20 éves tehetség, Jack Lisowski a wild card körben várja az ellenfelét, miután sima győzelmet aratott Marco Fu ellen (5-1). A "nagy öregek" közül Steve Davis és Jimmy White is sima vereséggel búcsúztak, de versenyben van még James Wattana és Fergal O'Brien is. A selejtezőben induló hazai versenyzők közül csak az utolsó körben csatlakozó Liang Wenbonak sikerült a bravúr, hét honfitársa elvérzett. James Wattana az egyetlen játékos, aki az első selejtezőből indulva, négy meccset nyerve jutott el a wild cardig. Ez kis híján honfitársának Passakorn Suwannawatnak is sikerült, ám ő végül Stephen Leetől kikapott.

A 32-es mezőnynek tehát már adott 24 tagja, míg a maradék nyolc helyért a selejtezőkből továbbjutó játékosok és szabadkártyás kínai versenyzők mérkőzhetnek meg, ezeket a párosításokat azonban csak később tudhatjuk majd meg, maguk a mérkőzések pedig szeptember 5-én kerülnek megrendezésre.

Ebben a pillanatban tehát így néz ki a mezőny:

Wild Card:

a.) Fergal O'Brien

b.) James Wattana

c.) Anthony Hamilton

d.) Dominic Dale

e.) Jack Lisowski

f.) Nigel Bond

g.) Robert Milkins

h.) Michael Holt

Top 32:

Ali Carter - Mark King

Peter Ebdon - a.) győztese

Ronnie O'Sullivan - b.) győztese

Stephen Maguire - c.) győztese

Shaun Murphy - d.) győztese

Mark Allen - Ryan Day

Jamie Cope - e.) győztese

Mark Selby - f.) győztese

Mark Williams - Andrew Higginson

Stephen Hendry - g.) győztese

Matthew Stevens - Stephen Lee

Ding Junhui - Martin Gould

Neil Robertson - Liang Wenbo

Graeme Dott - h.) győztese

Judd Trump - Stuart Bingham

John Higgins - Mark Davis

Az elmúlt héten lezajlottak az idény második pontszerző tornájának selejtezői. A wild card forduló még hátra van, tehát a főtábla mezőnye még hiányos

Stuart Bingham remek meneteléssel megnyerte az idény első pontszerző tornáját, ami egyben saját maga első pontszerző győzelme is.

Az angol Dinget, majd Tom Fordot búcsúztatta (5-2, 5-0), majd heves szócsatákat követően Mark Allent is legyőzte (5-3) és bejutott az elődöntőbe, ahol az a Shaun Murphy került az útjába, aki búcsúztatta a nagy meglepetéseket okozó Matthew Seltet. Murphy sem jelentett azonban akadályt a lendületbe kerülő Binghamnek, aki simán nyert 6-2-re.

Döntőbeli ellenfele a wales-i, kétszeres világbajnok Mark Williams volt, aki a szintén meglepetésre remeklő Ken Doherty-t búcsúztatta az elődöntőben (6-2), előtte pedig Dominic Dale-t múlta felül remek meccsen (5-4).

A döntő ugyancsak izgalmasan alakult, 4-4-ig fej fej mellett haladtak, Bingham láthatóan nem illetődött meg a nagy lehetőség kapujában. Mégis, az esti szakaszt rosszul kezdte, így Williams 7-4-es, majd 8-5-ös előnyre tett szert, elszállni látszott hát Bingham nagy esélye a tornagyőzelemre. Ekkor azonban összekapta magát, rácáfolt Mark Allen korábbi kritikáira és négy remek frame-et produkálva megnyerte az Australian Goldfields Open döntőjét. Bingham megérdemelt győzelme azt jelenti, hogy elfoglalhatja eddigi legmagasabb helyét a világranglistán, mégpedig a 12. pozíciót.

Íme a döntő frame:

Matthew Selt két selejtező után kiejtette John Higgins-t és Stephen Hendry-t, de Shaun Murphy már túl nagy falatnak bizonyult. A Stuart Bingham - Mark Allen meccs pikantériáját a tavalyi UK Championship utáni szóváltás adta, Bingham visszavágott és az elődöntőre készülhet.