Judd Trump - Ding Junhui   17-15

Ez a meccs valószínűsíthetően egyike azoknak, amelyekről még akár évtizedek múltán is beszélni fognak majd az emberek - főleg ha ez a két ifjú tehetség beváltja a hozzájuk fűzött reményeket és a snooker nagyjai közé emelkednek.

A meccs

Az idei világbajnokság két ifjú titánjának meccsétől sokan várták, hogy izgalmas, közönségszórakoztató összecsapást láthatnak majd. Nos, nem szeretnék túlzásokba esni a jelzőkkel, de véleményem szerint ez a meccs nagyszerű reklám volt ennek a remek sportnak, és amennyiben a két résztvevő a jövőben is tartani tudja jelenlegi formáját és versenyeket nyernek, akkor erre a csatájukra úgy tekinthetünk majd vissza, mint egy legendás mérkőzésre, ahol először mérhették össze igazán az erejüket.

Az első szakasz már fantasztikusan indult, a srácok felvonultatták fegyvertárukat, az első menetben Ding, a másodikban Trump vitt be egy százast. A párbaj első felvonásának végére Trump 5-3-as előnybe került. Már ekkor látni lehetett, hogy szoros csatát figyelhetünk majd.

Így zárult az első session:

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=oT163KGdM8c&w=640&h=390]

A második session elején Ding kapaszkodott, azonban Trump sem maradt tétlen, 7-4-re is vezetett, a kínai viszont magasabb sebességbe kapcsolt és zsinórban ötöt nyert, így a 8frame-ből álló szakasz végére 9-7-es előnnyel vonulhatott. Ekkor talán sokaknak úgy tűnhetett, hogy Trumpot kezdi lenyomni a VB elődöntő terhe, míg Ding felül tud kerekedni nagyobb tapasztalatának köszönhetően. Egyszóval jól jött a szünet az angolnak, hiszen mélypontra került, ellenfele pedig bizakodóan várhatta a folytatást.

Fordul a kocka, 4-7 után feltámadt Ding:

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=ISx47SRL5FQ&w=640&h=390]

A folytatás komoly adok-kapokkal kezdődött, előbb Ding megnyerte zsinórban hatodik frame-jét is, majd Trump zárkózott 10-9-re, ekkor újból Ding percei következtek, de nem tartottak sokáig, hiszen Trump nagyszerű hajrával (két százas) 12-11-re fordított. A lélektani előny ekkor nála volt és ha behúzta volna az utolsó pénteki menetet, akkor már megnyugtató előnyt tudhatott volna magáénak. Csakhogy ehhez Dingnek is volt egy pár szava, nagy küzdelem árán kiegyenlített, így 12-12-ről rugaszkodtak neki a célegyenesnek, a szombat délutáni záró session-nek.

Zsinórban hatot vesztett Trump, így vetett véget a rossz sorozatnak:

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=aZ3uPdpsLQI&w=640&h=390]

Így jutottak el az utolsó nagy egymásnak feszüléshez, ahol Trump nyitott jobban, 14-12-re lépett meg, de Dinget ez sem zavarta, újabb fordulat következett (két százas, már forgatókönyv se lehetne jobb), 15-14-re a kínai vezetett és két lépésre került a döntőtől. Azt a két lépést azonban már képtelen volt megtenni, bár az ő (póker)arcán látszott kevésbé az izgalom, mégis az ő keze remegett meg, míg Trump sokszor nagyokat sóhajtott, láthatóan ideges volt, mégis magabiztos tudott maradni és újból megfordítva a meccset, 16-15-nél még arra is maradt ereje, hogy egy 105-ös breakkel fejezze be ezt a lebilincselő meccset.

 

Ding felnőtt

A VB az VB és a Crucible az Crucible, Ding Junhuinak itt kellett megállnia a helyét ahhoz, hogy elmondhassuk róla: átlépte a saját árnyékát. Hiába nyert már nagy versenyeket, hiába van ott a világranglista legjobb 10helyezettje között, amíg Sheffieldben nem tudott évente egy megnyert fordulónál többet felmutatni, addig joggal legyinthettek a nevére a sportág kedvelői. Ez most megváltozott, és csak rajta múlik, hogy végleg megváltozott-e, hogy a holt szezonban fel tudja-e dolgozni, hogy ott volt a döntő kapujában, de végül nem tudott belépni rajta. A Kínai Szenzáció a következő szezonban megmutathatja, hogy érdemes a becenevére és, hogy ez a szereplés nem a véletlen műve volt. Kiejtette az addig lehengerlő Mark Selby-t, hátrányból, vesztett helyzetből felkapaszkodva leküzdötte Stuart Binghamet, remek tornát zárt összességében, ezekből az eredményekből kell táplálkoznia. Biztos vagyok benne, hogy a következő szezonban is sokszor találkozunk majd a nevével az elődöntők, döntők résztvevői között.

 

Trump, az új közönségkedvenc

Judd Trumpról kevesebbet tudok mondani, mint amennyit valójában szeretnék, hiszen nincs a háta mögött olyan múlt, ami alapján fokozni tudnám azokat a jelzőket, amelyekkel eddig illettem. Nem is a teljesítményére szeretnék fókuszálni - hiszen az magáért beszél - hanem arra, hogy ez a srác szeret szórakoztatni, érdekli őt, hogy nézők veszik körül, megmutatja az érzelmeit, szereti tapsra és éljenzésre bírni a közönséget és már most nagyon-nagyon népszerű. Ezen kívül elképesztő technikával rendelkezik, hihetetlen dolgokat tud művelni a posztón, valóban sokszor élvezet nézni a játékát. Bár nem éltem még, hogy követhessem a 80-as évek fantasztikus snooker-világát, csak néhány videó tanúskodik az aranykorról, mégsem érzem túlzónak, hogy a fiatal Jimmy White-hoz hasonlítsam Trumpot. Nos, ez a hasonlat lehet, hogy túlzó, de az is lehet, hogy holnaputánra egy valamiben mégis Trump mutathat majd fel többet... Ma este pedig az is kiderül, hogy ki ellen teheti ezt meg.

Ez pedig még a tegnap látott 123-ról és főleg annak befejezéséről jutott eszembe:

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=0_fE-pvT084&w=640&h=390]