Judd Trump - Graeme Dott  13-5

Sima győzelmet aratott Judd Trump, az ifjú titán következő ellenfele Selby, vagy Ding lehet.

 

A sokat emlegetett China Open megnyerése után sokan már dörzsölték a tenyerüket: jó csatát vívhat a köztudatba most berobbant fiatal angol és a VB címvédője, Neil Robertson. Azt azonban kevesen gondolták, hogy Trumpnak nem jelent majd jelentős akadályt az ausztrál, sőt olyan magabiztos teljesítménnyel menetel az elődöntőbe, hogy azt egy 80-as évekbeli Steve Davis is megirigyelné. Márpedig Trump élvezi a játékot, szinte képtelen hibázni és tovább gyűjti a skalpokat, ezúttal a tavaly a döntőben elvérző Graeme Dott volt kénytelen meghajolni előtte.

Kimondva-kimondatlanul a legjobb 8 között már a torna esélyeseként kezelték Trumpot, aki azonban nem omlott össze a teher alatt, sőt már a meccs elején kezébe vette az irányítás, lazán, magabiztosan játszva húzta be az első három játékot. Dott ekkor szépített, de azt bizonyára ő sem gondolta volna, hogy ez lesz az egyetlen frame amit megnyer az első session alatt. 7-1-ről fordultak a második szakaszba, ahol sokáig úgy tűnt, harmadikra már szükség sem lesz, hiszen Trump ott folytatta, ahol abbahagyta, 11-2-re is vezetett, amikor Dott a szakasz hátralelő részére összekapta magát és 11-5-re zárkózott. A 15. frame-ben Dott egy maximummal vígasztalódhatott volna, de 15 piros és 15 fekete után a sárgát kihagyta, így 120 pontnál meg kellett állnia. A folytatást ekkor még kiharcolta, de aztán Trump a maradék két frame megnyerésével kiejtette és készülhet az elődöntőre, ahol Selby, vagy Ding állhat az útjába.

 

A tavalyi döntős Graeme Dott nagyot küzdött a Carter elleni nyolcaddöntőben, így azt várhattuk volna tőle, hogy felveszi a kesztyűt Trump ellen is, ám nem ez történt. A skót játéka gyakorlatilag kevés volt egy VB negyeddöntőhöz, bárki is legyen az ellenfél, egy ilyen precíz és magabiztos Trump ellen pedig egyenesen a megalázó vereséghez vezetett. Sok hiba, kevés önbizalom és gyors beletörődés jellemezte, ami talán a szezon végi fáradtság eredménye, mindenesetre a legelejétől kezdve egy pillanatig sem tűnt úgy, hogy ezt a meccset megnyerheti. Lesz mit kipihennie és átgondolnia a holt szezonban, hiszen ennél többre képes.

 

Trump játékát viszont eddig a mezőnyből Selby, Williams, vagy Ronnie O'Sullivan játékához lehet hasonlítani, de még talán náluk is magabiztosabb. Egyszerűen minden sikerül neki, magától értetődő természetességgel oldja meg a nehezebb helyzeteket is, élvezi a játékot és látszik, hogy megvan benne a lendület, hogy megnyerje a sorozatot. A végső győzelme még mindig meglepetésnek számítana, ám most már mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy igenis ott a helye a torna esélyesei között, számolni kell vele, nem csak most, hanem valószínűleg az elkövetkezendő 10-15-20 évben. Egy nagy tehetség van születőben, érdemes követni a meccseit, mert (ha ő maga nem rontja el, nem esik vissza, nem roppan össze, ami persze megeshet) a következő időszak meghatározó játékosa lehet és akkor majd elmondhatja magáról aki most látja, hogy látta még akkor, mikor berobbant, mikor elkezdte gyűjtögetni a trófeákat, mikor megismertette a nevét a snookerkedvelő közönséggel.

Videós rovatunk egyik eleme Dott kísérlete a 147-re, 5.30-nál jön az utolsó piros, ahonnan nem tudott megfelelően ráállni a feketére, így képtelen volt felhozni a fehéret, hogy a sárgával folytatni tudja.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=t9QCaaBH2Ro&w=640&h=390]

A másik pedig a 10. frame és Trump által leütött 104-es break, a végén a pirosat nem tudta lekapni a falról, így nem gyűjthetett több pontot, de azért így is elég szép mutatvány volt.

[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=IIMah4zu1KA&w=640&h=390]